Ilyen helyzetekre nem lehet felkészülni

 

de elengedhetetlen, hogy időben lépjünk. Ezen a honlapon vállalkozóknak, munkáltatóknak szeretnénk segíteni. Munkaügyi, munkajogi, adózási és számviteli területen dolgozunk, ha van kérdésed várjuk!
Címünk: hello@adocampus.hu

Bezártak az iskolák, óvodák, bölcsődék. A munkavállaló nem tud bejárni dolgozni. Mi a teendő?

A jelenleg hatályos jogszabályok nem rendelnek el speciális munkaügyi szabályokat, így az általános előírásokból kell kiindulni. Ez alapján, ha a munkavállaló nem tudja feladatát ellátni, erről a munkáltatót köteles értesíteni. A távollét és a kapcsolódó juttatás a következők szerint alakulhat:

  • szabadság esetén távolléti díj jár (ez a legtöbb munkavállaló esetében jellemzően az alapbére),
  • fizetés nélküli szabadság esetén nem jár díjazás,
  • különös méltánylást érdemlő távollét (Mt 55. §) esetében a felek egyedi megállapodása alapján jár díjazás.

A munkavállaló otthon dolgozik. Változik ettől a bére? Költségtérítések, egyéb juttatások megilletik?

A munkavégzés helye nem módosítja a munkabér összegét, ellenkező megállapodás hiányában az eddig fizetett bérre jogosult a dolgozó. Azok a költségtérítések, amelyek a munkábajárással (távolsági-, helyi bérlet, stb.), munkavégzés során saját eszköz használattal (pl.: kiküldetés) kapcsolatban kapott a munkavállaló otthon nem merülnek fel. Viszont felmerülhetnek olyan kiadások, amelyek a home office miatt terhelik a dolgozót (telefonhasználat, számítógép használat, stb.) ezek megtérítése plusz költséget jelenthet a munkáltatónak. A cafetéria, egyéb juttatás keretében biztosított pénzbeli és természetbeni juttatások jogalapját jellemzően a felek közötti jogviszony, egyéb megállapodás biztosítja. Amennyiben az abban előírtak az otthoni munkavégzés során is teljesülnek jár a juttatás.

Munkavállalónak köteles vagyok eszköz biztosítani az otthoni munkavégzéshez?

Igen. Az időleges home office esetében célszerű a távmunkavégzés szabályait alkalmazni. Ezt az Mt 196. § tartalmazza. Abban a helyzetben, ha a munkavállaló rendelkezik saját eszközzel természetesen ezen is végezheti feladatát. Ilyenkor az eszközök, szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban a munkavállalót költségtérítés illeti meg. 

Kötelező-e a járványveszélyhez kapcsolódó védőeszközöket biztosítani a munkavállalóknak?

Részben igen. Gondoskodni kell, a 65/1999 (XII.22) EüM rendelet és a 61/1999 (XII.1.) EüM rendelet előírásainak betartásáról, a munkakörhöz kapcsolódó eszközök biztosításáról. Ez alapján:

  • írásban közölni kell velük, hogy milyen tényezők változtak a munkakörülményeikben,
  • írásban közölni kell velük, hogy milyen kötelezettségeik vannak a munkavégzés során,
  • biztosítani kell számukra azokat az eszközöket, szolgáltatásokat, amelyek használatára köteleztük őket.

Mi történik, ha nem tudom foglalkoztatni a korábban támogatással felvett dolgozót?

A jelenleg hatályos jogszabályok alapján több pályázati forma keretében lehet támogatáshoz jutni, ha új munkavállalót foglalkoztat egy vállalkozás. Ezek általános tájékoztatója (ami az nfsz.hu oldalon érhető el) nem tér ki a vis major helyzetekre. Viszont tartalmazza azokat az információkat, hogy mikor nem jár a támogatás, de nem is szűnik meg a kapcsolódó szerződés. Így célszerű az itt leírtak szerint eljárni, figyelemmel az állásidőre vonatkozó, mostani körülmények között szigorúnak tűnő előírásaira is. Fontos még, hogy a támogatott dolgozók esetén a jogviszony megszűnésére is tartalmaz kötelmeket a ÁSZF, ezeket is érdemes átnézni. 

palyazat.gov.hu oldalon található GINOP tájékoztatók (így pl.: 5.1.1  információs anyaga) azonban tartalmaznak eljárásrendet a vis major helyzetekre. Ezek valószínűleg nem a foglalkoztatókra, hanem a munkaügyi központra vonatkoznak, így ezzel kapcsolatban várjuk meg a Kormányhivatalok közlését.

Önként döntök üzletem bezárása mellet. Mi történik a dolgozóimmal?

Amennyiben saját hatáskörben kerül az üzlet bezárásra, a munkavállalók részére az alapbért ki kell fizetni.

 

Hatósági előírások miatt be kell zárnom. Mi történik a dolgozómmal?

Munkáltató által elháríthatatlan külső oknak minősül, ha jogszabály, hatósági előírás alapján csökkenteni kell nyitva tartási idejét, esetleg be kell zárnia a vállalkozás működési helyét.

Erre a helyzetre nincs közvetlen munkaügyi szabály a magyar jogrendben, de az Mt általános rendelkezései alapján ilyen helyzetben a dolgozóknak nem kell a munkahelyükre bemenni. Amennyiben munkájukat otthonról, eltérő munkavégzési helyszínről sem tudják ellátni a munkavállalónak nem jár munkabér, egyéb kifizetés. 

Természetesen a felek ettől eltérő megállapodást is köthetnek, így szabadságot, egyéb díjazást fizethet a munkáltató munkavállalója részére.

Kötelezően 15 óráig tarthat nyitva boltom, üzletem. Dolgozóim foglalkoztatását kell változtatnom?

Munkáltató által elháríthatatlan külső oknak minősül, ha jogszabály, hatósági előírás alapján csökkenteni kell nyitva tartási idejét, esetleg be kell zárnia a vállalkozás működési helyét. Amennyiben nem tudja átszervezni a munkavállaló munkaidejét, egyéb munkakört, feladatot nem tud részére biztosítani a dolgozó állásidejét fogja tölteni, amelyre díjazás nem jár.

Dolgozómat karanténba helyezték. Mi a teendőm?

Amennyiben hatósági utasításra kerül a munkavállaló karanténba erre vonatkozó dokumentumot a háziorvos részére a Kormányhivatal elektronikusan kiküldi. Ez alapján a háziorvos táppénzes állományba tudja venni a munkavállalót. Nagy valószínűséggel ehhez az eljáráshoz szükséges a dolgozó aktív közreműködése. Szerencsére a dokumentumok elektronikusan is elküldhetők, így nincs szükség a járványügyi megfigyelési eljárás megszegésére.

Dolgozóm önként otthon maradt. Mi a teendőm?

A munkavállaló - valós veszély nélkül - nem tagadhatja meg a munkavégzést. Amennyiben ilyen okból nem jelenik meg a munkahelyén igazolatlan távollétre kell venni. Amennyiben a magatartásán nem változtat a jogviszonya azonnali hatállyal megszüntethető. 

Amennyiben ezt olyan okból teszi, amely különös méltánylást érdemlő távollétnek minősül (pl.: nem tudja iskolás gyermekét elhelyezni) a munkáltató egyedi döntése, hogy milyen díjazást fizet a munkavállalónak. 

A fentiektől eltérő indokot egyedileg kell minősíteni. 

Vállalkozásomnál fokozott a fertőzésveszély kockázata. A dolgozó önként otthon marad. Mi a teendőm?

Amennyiben a munkahelyen nem biztosított az egészséges és biztonságos munkavégzés minden körülménye a munkavállaló jogszerűen tagadja meg a munkavégzést. Fontos, hogy ilyen esetben jogosult a munkabérére. 

Amennyiben a munkavállaló részére minden, a biztonságos munkavégzéshez szükséges eszköz biztosításra került a munkavégzést nem tagadhatja meg.

Fontos, hogy az olyan munkahelyen, ahol fokozott fertőzésveszély kockázata a megbetegedés munkabalesetnek minősül.

Külföldi munkavállalót foglalkoztatok. A határok lezárása miatt nem tud Magyarországra jönni, mi a teendőm?

Amennyiben lehetséges kérjünk munkavállalónktól egy nyilatkozatot erről. A munkáltatót ebben az esetben nem terheli munkabér kifizetés, igazolt nem fizetett távollétként kerül ez az időszak elszámolásra. A munkáltató természetesen dönthet úgy, hogy a munkavállaló részére ellentételezést fizet. Ez történhet a szabadságok kiadásának formájában, valamint egyéb juttatásként. Előbbi esetében a dolgozó munkabéréhez igazodik a díjazás, míg utóbbi esetben a felek megállapodása lesz a kifizetés alapja.

 

Önként bezárom az üzletemet, rövidített nyitva tartással működöm. Milyen teendőim lehetnek?

  • foglalkoztatási kérdések rendezése,
  • engedélyköteles tevékenység esetén hatósági engedély módosítása,
  • egyéni vállalkozás esetén a szüneteltetés bejelentése Webes ügysegéden,
  • egyéni vállalkozás esetén iparűzési adó szüneteltetés bejelentése,
  • pénztárgép szüneteltetés lejelentése NAV felé,
  • pénztárgép szüneteltetés lejelentése kiskassza szolgáltató felé,
  • kérelem benyújtása, az iparűzési adó előleg mérséklésére,
  • kérelem benyújtása, a társasági adó előleg mérséklésére.

Jelentősen visszaesett a forgalmam, mit tudok tenni a felmerülő adókötelezettségekkel?

A jelenleg érvényes adótörvények szerint a magánszemélyhez kapcsolódó adókötelezettségek (munkavállalóktól levont járulék- és adóterhek) kivételével minden adónemre kérhető részletfizetés, fizetési halasztás. Ez jelenleg két formában kérhető. Létezik egy automatikus fizetési kedvezmény, amely magánszemélyek (egyéni vállalkozók) részére elérhető, amennyiben a tartozásuk nem éri el az 500.000 Forintot. Hasonló intézmény rendelkezésre áll a megbízható adózók esetében is, nekik ez 1,5 millió forintig vehető igénybe. Fontos feltétel, hogy ebben az esetben a részletfizetés legfeljebb 12 hónapra vonatkozhat, és évente egy alkalommal igényelhető.

Amennyiben nem tartozunk egyik kedvezményes csoportba sem, egy NAV adatlap benyújtásával igényelhetjük a fizetési kedvezményt. Ez azonos az automatikus kedvezményre vonatkozó adatlappal, annyi különbséggel, hogy a kitöltendő adatok sokkal bővebbek, mert ebben az esetben a hatóságnak meg kell vizsgálni, hogy a tartozás keletkezése adózónak felróható módon keletkezett-e, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű-e.

Ha megbízható adózók és magánszemélyek vagyunk, a részletfizetési kérelem benyújtása illetékmentes. Minden más esetben 10.000 Forintot kell ezért leszurkolnunk.

Az önkormányzat felé benyújtásra kerülő fizetési kedvezmény igénybevételére vonatkozó eljárások az ASP/OHP portálon keresztül kezdeményezhetőek, minden esetben illeték kötelezettséget vonnak maguk után.

Ez mellett több adónem esetében van mód mérsékelni a fizetendő előleget. Ezek jellemzően a következők: társasági adó, iparűzési adó, innovációs hozzájárulás. Ezekre vonatkozó kérelmet e-papír, ÁNYK nyomtatvány formájában (jellemzően működési adatokkal megtámogatva) kell az adóhatóságok rendelkezésére bocsátani.

Kötelezően 15 óráig tarthat nyitva boltom, üzletem. Nyitva tartásomat kell változtatnom? 

Véleményünk szerint nem. A bolt nyitva tartása nem változott, csak kötelező szankciók kerülnek betartásra. 

VÁLTOZOTT A MAGYAR GÉPKOCSIVEZETŐKRE ÉRVÉNYES EGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOZÁS:

A veszélyeztetett területről érkező, COVID-19 fertőzés gyanúját nem mutató, tünetmentes gépkocsivezetők az országba történő belépés után az áru lerakodását - a lerakóhely előírásainak figyelembevételével - elvégezhetik.

A gépkocsivezetők ezt követően kötelesek a lakóhelyükön vagy tartózkodási helyükön megkezdeni a hatósági házi karantént (járványügyi megfigyelést), amely legfeljebb 14 napig tart.

A magyar gépjárművezető a 14 napos hatósági házi karantén letelte előtt is vállalhat újabb fuvarfeladatot (gépkocsivezetői munkát), de kizárólag abban az esetben, ha a biztonságos vezetésre képes állapotban lévőnek tartja magát, nem tapasztalja magán a betegség tüneteit (nincsenek légúti tünetei, láza vagy egyéb betegségre utaló panasza), és ezt a munkáltatója is így ítéli meg.

Fentiek teljesülése esetén a lakóhelyét/tartózkodási helyét akkor hagyhatja el és kezdheti meg a munkavégzést (a következő fuvarfeladatot), ha erről az illetékes járványügyi hatóságot (a karanténra vonatkozó határozatot hozó járási hivatal) értesíti.

Ezután a felrakóhelyről a legrövidebb úton kell elérnie a járványidőszakra kijelölt tranzit útvonalat*, és azon haladva - legfeljebb az azon kijelölt üzemanyagtöltő állomást igénybe véve - hagyhatja el az országot. A veszélyeztetett területről érkező, COVID-19 fertőzés gyanúját nem mutató, tünetmentes gépkocsivezetők az országba történő belépés után az áru lerakodását - a lerakóhely előírásainak figyelembevételével - elvégezhetik.

Gyenei Csilla információi alapján

Éttermem van. 15:00 és 06:00 között kiszolgálhatom a vendégeket?

Előre megrendelt termékek elvitelét, továbbá a kiszállítást nem tiltotta meg a rendelet. Ebben az esetben is célszerű a Tisztifőorvos ajánlásait betartani.
Raktáráruházat üzemeltetek, rám is vonatkozik a 15 és 6 óra közötti nyitva tartási tilalom?

Igen. A 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 27. pontjában a raktáráruház is felsorolásra kerül.
Kozmetikát üzemeltetek. Rám is vonatkozik a 15:00 és 06:00 közötti korlátozás?

Nem. A rendelet nem tér ki a szolgáltató vállalkozások telephelyeire.
Ha hatósági előírások miatt be kell zárnom az üzletemet és dolgozóimnak nem kell bért fizetnem, az ő biztosításuk megmarad?

Véleményünk szerint nem. A Kúria Mfv.10521/2014/6 számú határozata alapján, ha munkavégzési kötelezettség alól mentesül a munkavállaló a biztosítása is szünetel. Ezt támasztja alá a NEAK oldalán található tájékoztató is.
A következő kérdésben kérném a segítségeteket: a járványügyi vészhelyzet miatt a csökkent immunitású orvosoknak is dolgozniuk kell otthonról, telefonokat, e-maileket, facebook profilokat kell létrehozniuk az elektronikus segítségnyújtáshoz. Orvos ügyfelem pár hete táppénzen van, de természetesen eleget fog tenni a fentieknek. Kérdésünk: mi lesz ilyenkor a táppénzzel? Vissza kell mondani?

Mivel nem hoztak erre a helyzetre speciális szabályokat az általános előírásokat kell figyelembe venni.
Ez alapján nem jár a táppénz a keresőképtelenség azon napjaira, ami jövedelemmel ellátott. Abban az esetben, ha a keresetének csak egy részét kapja meg, a keresetveszteség mértékéig jár a táppénz. Gondolom egyéni vállalkozóról/társas vállalkozóról van szó. Ebben az esetben nagy valószínűség szerint nem fog plusz jövedelmet felvenni, így mindenképp jár neki a táppénz továbbra is.
A kérdésem, hogyha mellékállású KATA-s EV főállásában fizetés nélküli szabadságon van, akkor hogy alakul a járulékfizetés?

Ha a főállásában fizetés nélküli szabadságon lesz, az azt jelenti, hogy ezen idő alatt nem biztosított, erről jelentést is kell küldeni a munkáltatónak (ugye 1041-n). Ha nincs 36 órás jogviszonya, akkor már nem minősül mellékállású KATA adóalanynak. Ez alapján ahogy szünetel a biztosítása 20T101E vagy 20T201T nyomtatványon be kell jelentkeznie főállású KATA adóalanynak.
 
Az volna a kérdésem,hogy a munkáltató ebben a nehéz kiszolgáltatott helyzetben csinálhat-e olyat,hogy 4 órás fizetésért 8 órában kell dolgozni a munkavállalónak? Eddig 8 órás munkáért 8 órás bért kapott.
 
Nem. A munkabért a munkaszerződésben határozzák meg a felek. Igaz, hogy nem kötelező eleme, de jellemzően a szerződés tartalmazza azt is, hogy hány órában és milyen feltételekkel kerül a munkavállaló foglalkoztatásra. Ettől jogszerűen eltérni nem lehet. Módosítani pedig csak a két fél közös döntése alapján.
Két olyan helyzet merülhet fel, amikor a munkáltató a munkaszerződéstől eltérően fizet jövedelmet, de ezek egyikében sem történik munkavégzés.
Egyéni vállalkozó vagyok. Szépségszalonom (fodrászat, műköröm, szolárium) van. Vonatkozik rám a 15 órai bezárás? 

nem vonatkozik. A rendelet egyenlőre a szolgáltató vállalkozásokat nem érinti.
Üzlethelyiséget bérelek, ha hatóságilag elrendelik az üzletek zárva tartását, kell-e arra az időre bérleti díjat fizetnem?

Ez olyan nem várt esemény, amiről nagy valószínűséggel a szerződés sem rendelkezik róla. Ebben az esetben a bérleti díj fizetés fennáll.
Azt tudom javasolni, hogy egyeztessen a bérbeadóval, biztosítson kedvezményt a bérleti díjból.
Esetünkben is könyvelőiroda vagyunk, ha kormányzati döntés vagy munkáltatói döntés alapján fizetés nélküli szabadságra küld, akkor ugyanúgy a TB-t saját magamnak kell fizetnem?
 
Kormányzati döntés esetén előfordulhat igen. Amennyiben a munkáltató dönt így és nem tőle független külső okról beszélünk, az állásidőre járó bért meg kell, hogy fizesse. 
 
Home office-t kell üzemeltetni, akkor a nyomtatási költséget pl. papírhasználat, telefon, internet, géphasználat hogyan jelezhetem a vezetők felé, amíg otthonról kell dolgozni? Ill. van egy lassult gépem, de ha ez felmondja a szolgálatot, köteles a munkáltató biztosítani egyet vagy nekem kell beruházni 160.000 Ft-t egy új gépre?!

Az otthoni munkavégzést két formában rendelhet el a munkáltató. Az egyik a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatás, ami ugye egyoldalú döntés és legfeljebb 44 napig tarthat. A másik az MT szerinti távmunka. Utóbbi eszközeit a munkáltatónak kell biztosítania. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetében sem jelenthet többlet költséget a munkavállalónak a munkavégzés. Amennyiben a munkavállaló saját eszközeit használja, akkor a munkáltató ehhez kapcsolódóan költségtérítést fizethet (a feltételes mód inkább kötelezettséget jelent). 
 
Érdeklődni szeretnék hogy ha a párom munkahelyen egy dolgozó lányának kimutattak a vírust abban az esetben ha a munkáltató azt mondja a páromnak illetve az ott dolgozóknak, hogy emiatt az eset miatt ne vegyék fel a munkát.
Ebben az esetben milyen juttatás jár a páromnak illetve ha ezért mi a családja se mehetünk munkába akkor pl nekem milyen juttatás jár az én munkáltatómtól?
Köteles vagyok ezt az én munkáltatómnak jelenteni? 


Abban az esetben, ha nem a hatóság helyezi az adott helyszínt karantén alá, hanem a munkáltató dönt úgy, hogy ne menjenek a dolgozók munkába, a munkáltatónak fizetési kötelezettsége fennáll a munkavállaló felé. Ennek mértéke attól függ, hogy a dolgozó szabadságát tölti ebben az időszakban, esetleg állásidőn lesz.
Abban az esetben, ha csak munkáltatói döntés miatt nem dolgozik a párja, önnek nincs jelentési kötelezettsége. Ha jelzi a munkáltató felé a kialakult helyzetet és ő úgy dönt, hogy maradjon otthon ez ugyancsak fizetett távollétnek minősül.